A k�z�pkor idej�re tehet� az un. Pannon kop� kialakul�sa, melyben a honfoglal� magyarok �ltal betelep�tett keleti jelleg� kop� keveredett a k�rp�t-medenc�ben �l� �shonos kop�fajt�kkal. Ezek Erd�lybe ker�lt egyedeib�l a saj�tos k�rnyezeti �s vad�szati viszonyok alak�tott�k ki a k�l�n�sen sz�v�s �s b�tor erd�lyi kop�t. Melyek fejedelmi csal�djaink kr�nik�iban is felbukkan.

 

Az 1300-as �vekb�l sz�rmaz� b�csi k�pes kr�nika "Magyarok az �shaz�ban" c�m� miniat�r�ja m�r a mai kop�khoz hasonl� kuty�kkal folytatott medvevad�szatot �br�zol. Ugyancsak ennek a kr�nik�nak egy m�sik miniat�r�j�n Hunt lovag pajzs�t �s z�szlaj�t egy-egy kop�fej d�sz�ti.

A m�r Erd�lyben kialakult speci�lis kop�, el�sz�r azokon a serlegeken jelenik meg, melyek az 1600-as �vekben Erd�lyben k�sz�ltek. Domborm�veik medv�t �ll�t� kuty�kat �br�zolnak. M�g k�zelebb voltak sz�nben, alakban, fel�p�t�sben a mai erd�lyi kop�hoz azok a kuty�k, melyeket V�radi Gy�rgy olajfestm�nye �r�k�tett meg kb. 180 �vvel ezel�tt egy elejtett medve f�l�tt. Ezeknek az er�s testalkat�, l�g�f�l�, kuty�knak a test�t k�tharmad r�szben f�nyes fekete sz�r fedi. Homlokcs�kjuk, sz�gy�k, l�bsz�ruk �s mancsuk feh�r. Szem�k felett, a sz�juk sz�l�n �s a v�gtagjaik bels� fel�let�n v�r�s jel l�that�.

 

A XIX. sz�zad v�ge fel� az erd�lyi kop�t m�g meglehet�sen nagy sz�mban tartott�k mind Magyarorsz�gon, mind Erd�lyben. Az akkori kr�nik�k le�r�sai szerint, tulajdons�gain �s k�pess�gein k�v�l, csak a testalkat�t jellemzik pontosabban. Sz�re sz�n�nek semmi befoly�sa sincs haszn�lhat�s�g�ra:

 

Magyar kop�, erdei kop�, alacsonyl�b� kop�, fekete magyar kop�, nemes erd�lyi kop�.

 

Czynk Ede, kor�nak jeles vad�szati �r�ja k�sz�tette el el�sz�r az erd�lyi kop� r�szletes le�r�s�t. Edward von Czynk n�ven az osztr�k vad�sz�js�gban, a Waldmannsheil 1901. �vi 3. �s 4. Sz�m�ban "Die Siebenb�rger Bracke" c�mmel �rt tanulm�ny�hoz m�g az akkor Nagyszebenben fellelhet� kop�k f�nyk�p�t is csatolta. �gy a sz�zadfordul� erd�lyi kop�ir�l hiteles dokumentumhoz jutottunk.

 

A kop�z�st el�szeretettel �zt�k a magyar el�kel�s�gek is. M�ty�s kir�lynak, R�k�cziknak, Zr�nyiknek is kedvenc id�t�lt�se volt. A l�r�l val� t�rsas vad�szat m�r akkor is a kedvelt vad�szati m�dok k�z� tartozott. K�l�n�sen nagy becsben tartott�k a "fekete magyar kop�t" kit�n� szagl�sa �s vakmer�s�ge miatt. Kiv�l� tulajdons�gai miatt felhaszn�lt�k egy�b kuty�k kiteny�szt�s�n�l is.

 

Az erd�lyi kop�k a feljegyz�sek bizonyoss�ga szerint az els� vil�gh�bor� el�tti �vekben �s a k�t vil�gh�bor� k�z�tt sokat haszn�lt vad�szkutya volt. M�gnem a rom�n rendelet d�vadnak min�s�tette �s a magyar ag�rral egy�tt a kiirt�sukat rendelte el. Ennek k�vetkezt�ben az erd�lyi kop� szinte teljesen kipusztult…

 

H�sz �v m�lva dr Fodor Tam�s �s munkat�rsai a Budapesti �llat- �s N�v�nykert megb�z�s�b�l felkutatott k�t elb�jtatott erd�lyi kop� p�ld�nyt Erd�lyben, M�zsit �s R�k�t, melyek egy�bk�nt alomtestv�rek voltak.

Lelkes kuty�sok seg�ts�g�vel a hetvenes �vek elej�n m�g siker�lt p�r megmentett egyedet �tcsemp�szni. �gy v�g�l, ha lassan is, de megindult a fajta �jra�leszt�se.

Az�ta az �llom�ny �rvendetesen b�v�l, b�r a fajta m�g mindig vesz�lyeztetettnek sz�m�t.

 

A vad�szat megszigor�t�s�val, csak z�rtkerti hajt�s maradt az erd�lyi kop�nak, mint hobbi.

Az �gyess�gi kuty�ssportok, �s a j� szagl�sra �p�l� munka jelentheti emellett a fajta lehet�s�geit.

Kiv�l� szagl�sa, k�nnyed mozg�sa, b�tors�ga �s kitart�sa alkalmass� teszi ak�r ment�kutya feladatok ell�t�s�ra is. Kiv�l� szimata folyt�n k�b�t�szer kutat�sra is �rdemes lenne kipr�b�lni.