Vadszat erdlyi kopval
Eredeti rsok alapjn
Magyarorszgon a kopzs a XIX. szzad kzepig a legelterjedtebb vadszati mdok kz tartozott. A falkban tartott kutyk a rgi udvarhzak reprezentatv tartozkai voltak. A gazdag furak kzti versenyszellem kivl alkalmat nyjtott s fajta nemestsre. A vadszat sorn a pusksok ellltk a vadak forgit, vltit, a kop-felvezet pedig a terlet msik vgben elszr a legjobb kopit engedte el. Mihelyst ezek egyike elnyiffantotta magt, utnuk eresztette a tbbi kutyt is. Ha a kopja nyiffantsaibl meggyzdtt arrl, hogy az a kvnt vadat jelzi. A j vadsz kopja csaholsbl pontosan tudta, hogy milyen vadat z, illetve llt. Hideg nyomon halad, vagy mr messze hajt. Hogy a jelzett vad diszn-e, z, rka, vagy ms. A kop z hangja magas, vkony, sikoltsszer. Az els nyiffantsok rendesen bizonyos idnknt hallhatk. Kivve, ha a vad kzvetlen az ebek ell ugrott, azutn mind srbb. Amint a kopk sszeverdnek, csak gy cseng az erd a klnbz sznezet hangoktl.
"Melynek hallsa a kopvadsz eltt zengzetesebb s elbvlbb brmii zennl."
Leggyakrabban vaddiszn s nemesvad hajtsra hasznltk. Olykor medvevadszaton is bevetettk az ersebb rmensebb egyedeket. Az idsebb, lassabb kutykkal vgeztettk a sebzett vad felkutatst.
A kopk termszetes sztnknek engedelmeskedve nyomon kvetik, s lnk ugatssal ldzik (hajtjk a vadat. Kivl gyors reflexk, melynek segtsgvel futsuk lasstsa nlkl kpesek elklnteni egyik szagot a msiktl. Ennek alapjn irnyukat megvltoztatjk, s szmtalan t s nyom kztt a jt megtalljk, a mg ltszlag sszekuszl nyomok kztt is.
Manapsg a kop kivl szimatt lehet hasznostani a vrcsapzsnl, valamint vaddisznhajtson, hajtsra, egyesvel, vagy prosan.
Sebestyn Andrea
2010.
|